Ma már jobban vigyázunk ezekre az „időkapszulákra”, hiszen olyan leletekről, lelet-csoportokról van szó, amelyek „információbombaként” sűrítik magukba egy-egy korszak letűnt világát. Az 1950-70-es évek kísérletezései során kialakultak a víz alatti régészet szabályai, módszerei, eszközei, ezek azonban ma is bővülnek, fejlődnek. Itthon az 1950-es években kezdett elterjedni a búvárkodás. A rendszerváltásig az ipari búvárok mellett az egykori MHSZ klubjai domináltak. Bár a régészek még nem ismerték fel a hazai vizek jelentőségét, néhány felfedezés már ekkor is történt. Ezek Rádai Ödön, Básta Rezső és társaik nevéhez fűződtek.
Bödönhajó dokumentálása a Drávában |
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kutatómunka kevés kivételtől eltekintve (mint pl. a bronzkori cölöpfalvak Svájcban) szinte kizárólag a tengerekben zajlott. Ennek elsődleges oka az, hogy a folyókban és a tavakban gyakran minimális a látótávolság. Ez azt jelenti, hogy időnként a saját kezét sem látja az ember. A folyami sodrás tovább bonyolítja a kutatást. Ilyen körülmények között nem túl kellemes kutatni, ráadásul gyakorlatilag lehetetlen látványos fotókat, filmeket készíteni. A finanszírozás biztosításához ezek is szükségesek.
Búvárrégészet MagyarországonBár szórványos folyami kutatások voltak, az 1980-as évek vége előtt ezek nem voltak számottevőek, sőt több országban ma sem folyik ilyen jellegű kutatás. Ehhez képest Magyarország kifejezetten jó helyzetbe került, amikor 1986 után a hazai klubok és az MHSZ támogatásával megindult a bölcskei (Tolna megye) római erőd felderítése és feltárása a Duna medrében. A búvárokat itt már régészek (Gaál Attila és Szabó Géza a Wosinsky Mór Múzeumból) vezették, a leletek a szekszárdi múzeum díszei. 1993-ban megalakult a nagy múltú Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulaton belül a Búvárrégészeti Szakosztály. A rendszerváltozást követő gazdasági válság, továbbá a nagy örökségvédelmi intézmények passzív hozzáállása kezdeményezéshez, valamint az, hogy az egyetemi oktatás sem követte a változásokat utánpótlás képzésével, kifullasztotta, és jó időre tetszhalálra kárhoztatta a Szakosztály munkáját. 2001-ben az akkor még önálló Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának segítségével UNESCO támogatás érkezett a mára megszűnt Kulturális Örökség Igazgatóságához (KÖI) azzal a céllal, hogy lendületet adjon a hazai víz alatti régészetnek. A 2002-ben a KÖI-t magába olvasztó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal átvette a támogatást és a feladatot is. Így hat éve ez a szervezet a magyar víz alatti régészet bázisa. A Búvárrégészeti Szakosztály is feléledt és lelkes önkéntesei, akik nagyrészt búvárok, de több közülük búvárkodó régész, számos projekthez nyújtottak önzetlen támogatást.
Mi is van folyóink mélyén? Merüléseink során találtunk hajókat, malom maradványokat, cölöpépítményeket és víz alá került építményeket, egykor a parton fekvő lelőhelyeket. Még becsülni sem nagyon tudjuk, mi lehet még a víz alatt. Győr belvárosában például tíznél több lelőhelyet dokumentáltunk egy kétnapos felderítésen. Drávatamásinál egy hatalmas rönkhajó (bödönhajó) együttesre bukkantunk. 2006 óta 30 rönkhajót találtunk ezen a különleges lelőhelyen. Legutóbb egy deszkából épült hajó töredékeit is megtaláltuk. A bödönhajók között egy török kori réz bogrács is előkerült. Az alján még a korom is megmaradt!
Törökkori rézbogrács a folyó fenéken |
Az idei év két legfontosabb kutatása közül az egyik ennek a drávai lelőhelynek a további vizsgálata lesz. Szeretnénk szondázó ásatást végezni a hajópalánkok térségében. A másik célpontunk a Duna-kanyar, ahol műszeres (szonár) felderítést szeretnénk végezni. Reményeink szerint még Mária királyné 1526-ban elsüllyedt legendás hajóinak is a nyomára bukkanunk. Ezek mellett kisebb-nagyobb felderítéseket szeretnék végezni a római limes vonalában található őrtornyoknál, erődöknél, hiszen a római kori határvédelmi rendszer meghatározó része volt maga a Duna is.
Egy a Duna által elmosott törökkori várfal nyoma a szonár felvételén |
17. századi dereglye a Duna partján |
Egy hajó nem csupán közlekedési eszköz, faanyaga például tartalmazza az egykori vízparti erdők „lenyomatát”, amelyből kiolvashatóak az éghajlati viszonyok, és ez csupán egy példa a sok közül. A jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a folyami (víz alatti és vízparti) kutatásokra, mert ezek fontosak lehetnek civilizációnk túlélési és fejlesztési stratégiájának kidolgozásában. Ráadásul mindez még „érdekes” is!
Ígérjük, hogy a jövőben a Sírásók lapján is beszámolunk eredményeinkről!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Történelem mindenkinek 2008.05.15. 09:48:23
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Té, mint Tamás 2008.05.12. 23:47:06
Kíváncsian várjuk! :)
Egedi Barbara · http://agyagpap.blogspot.com 2008.05.13. 18:45:44
agyagpap.blogspot.com/2008/05/egyiptom-elsllyedt-kincsei.html
Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.14. 08:37:37
Tóth J. A. 2008.05.14. 13:37:06
A Dunában mindenesetre ilyen leletek nem lesznek, de azért lehetnek olyan "kincsek", amelyek összemérhetőek az alexandriaiakkal.
Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.05.14. 22:18:53
Én speciel várom nagyon:)
Tóth J. A. 2008.05.15. 10:44:57
Erzsébet királynő 2008.05.15. 11:22:16
Szép lehet a víz alatt, remélem, sellőkkel is találkozik, akik útbaigazítják, hol süllyesztettek el számtalan hajót.
Üdv. Erzsébet királynő
Egedi Barbara · http://agyagpap.blogspot.com 2008.05.15. 23:41:46
Őszintén szólva nem nagyon értek a témához, így a munkásságát sem tudom megítélni. Csupán a kiállítás hírét akartam megosztani az olvasókkal. Remélem azért nem tesznek nagy kárt a leletekben...
Tóth J. A. 2008.05.16. 08:48:42
A leletek ezekben az esetekben árverésre kerülnek. A lelőhely dokumentálása (a publikálásról nem is beszélve) némileg hiányos.
A hiba a tengeri jogban van, illetve abban, hogy a vizeket a hatóságok és az akadémikusok nem érzik magukénak.
kratosz · http://picasaweb.google.com/kratosz771 2008.05.23. 19:05:43