Győr városának egyik legszebb terét a múlt héten letarolták a földmunkagépek, elpusztítva a város középkori múltjának egy hatalmas szeletét.

Tették mindezt térrekonstrukciónak nevezve, közpénzből, a város megbízásából.

De foglaljuk össze, röviden, hogy mi történt, az alapján ami az ásatásról szóló blogon és más médiumokban megjelent.

Győr önkormányzata úgy döntött, hogy felújíttatja és átépítteti a város szívében álló Széchenyi teret. A tervekben burkolatcsere, új szökőkutak és néhány egyéb létesítmény kivitelezése szerepelt. A város történeti magjáról van szó, ahol a föld mélyén több ezer év történeti emlékei rejtőznek: római házak, népvándorlás kori temetkezések és fontos középkori épületek, terek.

Az örökségvédelmi előírásoknak megfelelően az önkormányzat megbízta a helyi Xántus János Múzeum régészeit, hogy tárják fel néhány száz négyzetméteren azokat a területeket a téren, ahol a mélyebbre tervezett építmények megsemmisítik majd a régészeti maradványokat.

A Bíró Szilvia által vezetett feltárások során számos középkori épület, kutak, hun sírok, római emlékek és számtalan különleges lelet került a napvilágra, amelyet a nagyközönség - Magyarország első ízben - a régész által (munkaidő után) vezetett képes blogon napi szinten nyomon követhetett!

A munkák szeptember közepétől decemberig folytak, feszített ütemben, ha kellett esőben, hóban, és végül határidőre elkészültek.

A régészek többször javasolták a városvezetésnek, hogy az átépítés során vegyék figyelembe, esetleg mutassák is be a föld alatt rejtező értékeket, például egy gyönyörű állapotban fennmaradt középkori kutat. Ők inkább úgy döntöttek, az egészet elfedik az új díszburkolattal.

Ezután idén tavasszal, a kivitelezés első fázisában, az történeti emlékekre fittyet hányva , minden egyeztetés nélkül, egy hétvége alatt kimarkolták a földmunkagépek a tér legnagyobb részét, 120-130 cm mélységig.

A első felmérések alapján a markolók több ezer négyzetméternyi területen (a tér hozzávetőlegesen 6000 m2) teljesen elpusztították a középkori rétegeket, és számos hun temetkezést is megbolygattak.

Az elképesztő barbár rombolásnak Bíró Szilvia és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyi munkatársa, Losnczi Máté igyekeztek gátat szabni és menteni ami menthető.

A kivitelezést végző személyek hamar nyilvánvalóvá tették, szó sincs semmilyen félreértésről, ők magasról tesznek a múlt emlékeire, beleértve az ásatások során feltárt, el nem pusztítható középkori maradványokat :

Ahogy Bíró Szílvia a blogján kedden írta:

"Lassan közelharcot kell vívnunk a gépesekkel, hogy ne markolják el azokat az építményeket, amiket mi tavaly gondosan kibontottuk majd visszatakartunk. Ma a pellengért akarták újra elmarkolni. Mármint a tavalyit. Precízen kivárták a 4 órát, amikor nekünk lejár a munkaidőnk. Egész nap csönd volt a téren, semmi gép. Negyed ötkor felberregtek a gépek. Pechükre még ott voltunk. Így időben még közbe tudtunk ugrani."

A magyar régészeti feltárásokat felügyelő szakmai testület, az Ásatási Bizottság tagja, V. Szabó Gábor pénteken rendkívüli terepszemlét tartott Győrben és részletes jelentést készített a történtekről a Bizottság és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal számára.

A városvezetés szerint azonban mindez rendben van.

Németh Zoltán alpolgármester szerdán az Indexnek úgy nyilatkozott, a kivitelezés a tervek szerint zajlik.

Sőt egy másik megnyilvánulása alapján, szerinte mindez a jogerős szakhatósági engedéllyel összhangban történik: "A dokumentum szerint, a meglévő 50 centméteres pályaszerkezet alatt további 80 centiméter föld kitermelhető"

Természetesen Németh Zoltán igyekszik a közhangulatot a régészek ellen fordítani: "Az elmúlt évtizedben az adófizetők pénzén két alkalommal is zajlott ásatás a téren. A legutóbbi, tavaly ősszel, több hónapig tartott és 30 millió forintba került." Az alpolgármester ezen véleményét hallgathattuk meg a péntek esti Híradóban is:

Az anyag 22:50-nél kezdődik a videón

E csodálatos érvelés után csak néhány kérdés merül fel:

Milyen szakhatósági állásfoglalás adhatott volna engedélyt az emlékek elpusztítására 130 cm mélyen, egy nyilvánvaló, közismert régészeti lelőhelyen, ahol a föld alatt 50 cm mélységben már régészeti rétegek találhatóak?

Ki adott utasítást arra, hogy a megtartandó régészeti emlékeket, a területileg illetékes örökségvédelmi szakemberek határozott tiltása ellenére, suttyomban megpróbálják elbontani?

Egyáltalán mi szükség volt egy burkolatcsere miatt a föld 130 cm-es kitermelésére? Egy győri ismerősöm szerint, a kitermelt föld helyére már vissza is töltöttek legalább 50 cm-t.

Vajon mennyibe került legalább 4800 m3 föld kitermelése és elszállítása az "adófizetők pénzén", főleg úgy, hogy utána vissza kellett tölteni a rétegeket?

Mérhető-e egyáltalán pénzben ez végbe vitt pusztítás?*

És végül tesz-e végre komoly jogi lépéseket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, hogy több tízmilliós örökségvédelmi bírság mellett, feljelentést tegyen, rongálás bűntette miatt?

A cselekmény ugyanis, véleményem szerint, kimeríti a rongálás (Btk 324. §) egytől öt évig szabadságvesztéssel büntethető minősített esetét, amely során régészeti lelőhelyet semmisítettek meg.

Hogy mi folyik Győrben a Széchenyi téren, azt nem nekem kellett volna megírnom, hanem Bíró Szilviának, akit felkértünk, írja meg maga a történteket, de tegnap este elképesztő levelet kaptam Tőle: Megtiltották, hogy az üggyel kapcsolatban bármit is nyilatkozzon!

Igen, 2009. áprilisában valakik megtilthatják, egy, az örökségvédelemben dolgozó, közfeladatot ellátó, makulátlan szakmai presztízzsel bíró régésznek, hogy nyilatkozzon arról, mi történt a saját ásatásán és hogy pusztították el tudatosan Győr város múltjának, azaz mindannyiunk közös kulturális örökségének egy jelentős darabját.

*Apró adalék a történethez, hogy a tér rekonstrukciójának teljes költsége, a kisalföld.hu szerint közel 1 milliárd forint. A város közgyűlése a tervezett költségeket március elkején három perc alatt megemelte 230 millió forinttal.