Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2010.06.21. 13:40 Stefan Groh - Kiss Péter

Római kori útállomás a Borostyánkő út mentén

Az ókori Pannonián átvezető egyik legfontosabb római útvonalnak, a Borostyánkő útnak az egy fogadója került elő a közelmúltban, Nemescsó közelében. Az Osztrák határtól alig 10 km –re fekvő lelőhelyet az Osztrák Régészeti Intézet vizsgálta a Borostyánkő út projekt keretében, a szombathelyi Savaria Múzeummal együttműködve.

Pazirk Kft. / ÖAI

A mintegy 500 m2 nagyságú római kori útállomást geofizikai mérésekkel, valamint szisztematikus terepbejárásokkal sikerült azonosítani. Az épület nagyméretű, részben fedett belső udvarral rendelkezett, valamint oldalsó, toronyszerű helyiségekkel.

Geofizikai mérések (Fotó:ÖAI)

 

Az épülettől északra feltehetően temető található több sírépítménnyel, tőle délre és nyugatra szemetesgödrökkel és nagy szabad területekkel számolhatunk. A rekonstrukciós elképzelés az épületet kétemeletes oldalsó szárnyakkal és belső udvarral ábrázolja.

A nemescsói útállomás építése a leletanyag elemzése alapján a Kr. u. 2. században történt. A Kr. u. 4. században az épületet elhagyták.

A felszínen talált leletek feldolgozása, amelyet H. Sedlmayer végzett  (Fotó:ÖAI)

 

Egy ilyen útállomás felfedezése kiemelkedő jelentőséggel bír a régészeti kutatás számára. Egy hasonló építmény évtizedekkel korábban került feltárásra a Borostyánkő út mentén Sorokpolány határában, Szombathelytől kb. 12 km-re délre.

A Nemescsónál újonnan megismert útállomás mintegy 12 km-re északra fekszik. Szombathely a római korban fontos város és kereskedelmi központ volt a Borostyánkő út mentén. Innen tartották karban a Borostyánkő út e szakaszát, és szabályos távolságokban állomásokat létesítettek.

A felfedezés fontos adatokkal szolgál a Borostyánkő út infrastruktúrájára vonatkozóan. Ez a „római autópálya” egy 7 m széles, tömör kavicsozott főút volt, amelyen a Római Birodalom északi határától, Carnuntumtól (Alsó-Ausztria) az Adriai-tenger északi partjáig lehetett utazni. Ott található az antikvitásban a régiónk számára legfontosabb kereskedőváros, Aquileia, a mai Grado mellett (Olaszország). A közlekedési útvonalnak kiemelkedő szerepe volt az áruszállításban, katonai csapattestek mozgatásában és az utazásban is. Közép-európa észak-déli tengelyeként a kulturális értékek közvetítője volt a Mediterráneum és az Alpok illetve az Alpok előtere között.

 Az útállomás számítógépes rekonstrukciója (Pazirk Kft. /ÖAI)

 

Mit jelent tehát az új felfedezés a tudomány számára? Azt mutatja, hogy a közlekedési infrastruktúra, a maihoz hasonlóan, az akkori eszközökhöz és szokásokhoz kitűnően illeszkedett. A legfontosabb közlekedési eszköz teherszállításra (mint a mai teherautók) az ökrök által vontatott szekér volt.

Legalább 1,2 m széles nyomtávval rendelkezett, ami a 7 m széles Borostyánkő úton elegendő előzési helyet kínált gyorsabb járműveknek. Egy ökörfogat átlagosan mintegy 8-10 római mérföldet illetve 11-14 km-t tett meg naponta. Ekkor cserélni kellett az ökröket, vagy megállót kellett tartani. Gyalogosok ennek a távolságnak átlagosan a kétszeresét tették meg, katonai lovasok pedig 1-7 szeres távolságot is teljesíthettek naponta.

Római utazókocsi reliefje Maria Saalból (Karintia) (Fotó: O. Har)

 

A nemescsói eredmények alapján látható, hogy a Borostyánkő út e szakaszán az útállomások helyét az ökörfogatok által egy nap alatt megtett távolság határozta meg. Az útállomásokon fogatot lehetett váltani és/vagy ott éjszakázni. A lovakat és ökröket meg kellett etetni („benzinkút”) és néha az állatok nem is tudtak tovább menni. Egy másik, itt e blogon is bemutattott duna menti római kori útállomáson, Gönyűnél az elhullott, árokba temetett lovak csontvázait is megtalálták. A római kori útállomások minden, az utazók számára szükséges infrastruktúrával rendelkeztek: szabad felületek („parkolók”) a járműveknek és állatoknak az épület körül, szállóhelyek („szállodák”) az oldalsó helyiségekben, és részben fedett belső udvarok az időjárás elleni védelemként.

 Az útállomás háta számítógépes rekonstrukción (Pazirk Kft. /ÖAI)

 

A római korban ezek alapján 10-14 km-enként létesítettek kisebb útállomásokat, őrhelyeket, minden 20-28 km után elérhető volt egy-egy nagyobb, infrastruktúrával rendelkező helység, és 50-70 km után következett egy városi település. Gyalogosok a napi menetük után szállást találtak, és a lovasok is rendszeresen tudták a lovaikat cserélni.
Ez a hálózat a későbbi postakocsis rendszerhez hasonlított, ami a vasút 19. századi kiépítéséig fennállt.

A római kori útállomások a mai autópálya-pihenőkhöz is hasonlíthatók, amelyek szintén hasonló távolságonként találhatók az autópálya mentén. A mai autópályákon az állomások átlagosan 30-40 km távolságra vannak egymástól, ami nyilvánvalóan a sebesség növekedésének következménye.

A római birodalom végnapjaiban az infrastruktúrát nem tudták tovább fenntartani, ami a Borostyánkő út végét jelentette. A biztonságos tartomány szervezett kereskedelmét a népvándorlás megszüntette, a népvándorláskor lovasnépeinek esetleges mozgása már nem jelentett karbantartott úthálózatot és szervezett infrastruktúrát.

A római korral összehasonlítható európai közlekedési hálózat legközelebb csak a 18/19. században jött létre.

3 komment

Címkék: régészet szombathely út hadsereg római kőszeg régész geofizika


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr342097855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

iovianus 2010.06.21. 16:27:51

Néhány kérdés merült fel bennem:
a 12km-t nyilván teherszállítmányra kell érteni.
12km-enként a főbb utak mellett mindenhol volt ilyen állomás? Ez alapján elég sokat meg lehetne találni, nem? Körülbelül behatározni.

Az ökröket cserélni mit jelent? Ott hagyhattad a 4 ökrödet, kaptál másikat, majd visszafelé felvehetted? Ezt nehéz elképzelni.

Nagyon jók a rekonstrukciók.

szeeem 2010.06.21. 20:57:33

Ha a fuvarozás jogát adott utakon egyes személyek, vagy közös beruházók birtokolták, akkor nem olyan nehéz elképzelni. Mindössze kellő tőkével, azaz elegendő számú ökörrel kellett a beruházónak rendelkeznie, hogy minden állomáson legyen váltóökre.

mauratui 2010.07.01. 16:00:15

Nekem az sejlik ebből az írásból, mintha egy újonan felfedezett lelőhely lenne. De lehet hogy tévedek...
Mivel pontosan ezen a helyen végzett szondázó ásatást Dr. Tóth Endre a '80-as évek elején. Már akkor útállomásról szólt a dolog, tehát ismert a lelőhely. A község 2003-as rendezési tervének mellékletében is útállomásként szerepel, pontosan jelölve a helset. 2006-ban megindult a lelőhely védelem alá helyezés és tudtommal le is zárult. Ezeket hiányolom az előzményekből. Így teljesebb lenne a kép. Mert szerintem ez akkor nem egy újonan felfedezett útállomás, mint ahogy írva vagyon, hanem modern, tudományos eszközökkel is vizsgált lelőhely, ami van olyan hasznos, mint a lellés öröme!
süti beállítások módosítása