Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2011.02.22. 14:10 Bernert Zs.

Pogány szertartás az Árpád-házi királyok udvarában?

A honfoglalás-kori temetkezések egyik legsajátosabb momentuma, igazi hungaricum a jelképes koponyalékelés. Erről a jelképes, valamint a nagyobb kiterjedésű, valószínűleg orvosi célú trepanációról korábban már részletes beszámoló jelent meg a blogon, két részben. A jelképes trepanáció a 10. századi pogány magyarság körében széleskörűen elterjedt volt.

 

III. Béla rézpénze

A felnőtt férfiak és nők koponyamaradványain 12-13 %-os gyakorisággal figyelhetjük meg. Sokszor egy-egy koponyán többet is. A gazdagabb, vezetői temetkezéseknél és azok környezetében lényegesen gyakoribb az előfordulása. A legtöbbször a fej legmagasabb pontján végzett műtéti beavatkozás tulajdonképpen az agykoponyába való ujjbegynyi kaparást jelentett, amely csaknem mindig tökéletesen gyógyult. Ez a korabeli gyógyítás igen magas színvonalát mutatja.

A kereszténység elterjedésével e szokás teljesen eltűnt. Azaz nem teljesen, elvétve találnak régészeink kora Árpád-kori, XI. századi temetőkben olyan sírokat, ahol a temetettek koponyáján jelképes trepanációt figyelhetünk meg. Ezek az esetek mindig viták tárgyát jelentik. Olykor a sérülés jelképes koponyalékelés volta vitatott, más esetekben a sír olyan korai datálású, hogy felmerül a lehetősége annak is, hogy még a pogány időkben történt a koponyalékelés, az eltemetés viszont már keresztény szokás szerint, a templom körüli temetőben történt.

A III. Bélaként azonosított király koponyája, a sötét elszineződést a temetési ékszerek okozták

 

Azonban ismert egy, a 12. század második feléből származó koponya, amelyen minden kétséget kizáróan jelképes trepanáció nyoma látszódik. A kicsiny kaparás a koponyatetőn, csaknem a korona és a nyílvarrat találkozási pontjában van. A koponya különösen nevezetes, mert az egyetlen megmaradt Árpád-házi királyunk, III. Béla (uralkodott 1172-1196) koponyája.

A koponyatetőről készült olajfestmény a Természettudományi Múzeumban (piros nyíl a trepanáció helyét mutatja)

 

III. Béla


1149 körül született II. Géza (uralkodott: 1141-1161) király és Efrozina kijevi hercegnő fiaként. A trónöröklési sorrenden bátyja, II. István mögött második helyen állt, így Bizánci – Magyar szövetség zálogaként fiatalon I. Manuél bizánci császár udvarába került és egy ideig ő volt a császár lányának jegyese és a bizánci trónörökös. Mikor 1170 a császárnak fia született a jegyességet felbontották és Béla feleségül vette a császár sógornőjét, Antiochiai (Chatillon) Annát.

 

A királyi és királynéi sírba helyezezett temetési koronák és ékszerek

 

1172-ben, bátyja halála után csak viszályok árán sikerült megszereznie a magyar trónt, többen, köztük anyja is inkább öccsét Gézát támogatták. Lukács, esztergomi érsek, valószínűleg az ortodox befolyástól tartva még pápai parancsra sem volt hajlandó megkoronázni, végül a koronát a kalocsai érsek helyezte a fejére. I. Manuel haláláig kitartott a bizánci szövetség mellett, de utána visszafoglalta Dalmáciát. 1181-től elrendelte, hogy minden elé kerülő ügyet foglaljanak írásba – ez volt a magyar hivatalos írásbeliség kezdete, felállítatta a királyi kancelláriát.

A király és feleségének, Antiochiai (Chatillon) Annának sírját, 1848-ban tárták fel a székesfehérvári bazilikában. A jelképes koronaékszerekkel eltemetett uralkodói párt, gondos történeti vizsgálatok alapján Pauer János fehérvári pap-tanár azonosította a XII. századi uralkodói párral, később pedig a feltárás vezetője Érdy János is hasonló következtetésre jutott. Újabban Tóth Endre, a Nemzeti Múzeum régésze vetette fel annak lehetőségét, hogy a maradványok esetleg Kálmán királyhoz (uralkodott: 1095-1116) és felségéhez tartoznak.

A székesfehérvári sírok


Szűz Mária - vagy Boldogasszony – bazilika I. (Szent) Istvántól I. (Szapolyai) Jánosig összesen tizenöt Árpád-házi és vegyes háziakból származó király temetkezőhelyéül szolgált. A török hódoltság korában a temetkezések súlyos rablásoknak és pusztításnak voltak kitéve, de a 17-19. században is számos további rombolás történ. Az 1848-ban meginduló feltárások után sajnos a még megmaradt sírok csontanyaga is nagyrészt összekeveredett.

 

III. Béla és királynéja szarkofágja az 1848-as feltárás rajzán

 

 

A király és előkelők sírjainak hányattatott sorsáról Buzinkay Géza: Kő sem mutatja a helyét – című, on-line is megtalálható, 1986-ban megjelent könyvében lehet olvasni részletesen.

 

A csontmaradványokat 1897-ben a Mátyás templomban helyezték el. A koponya másolata és a koponyáról készült arcrekonstrukció is megtekinthető a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításában. A székesfehérvári bazilikában talált embermaradványok teljes és részletes antropológiai vizsgálatát, köztük III. Béla maradványaiét, Éry Kinga és munkatársai végezték el, amelynek publikációja 2008-ban jelent meg. Több mint különös, hogy a trepanáció ténye teljesen elkerülte a történészek figyelmét és nem került be a köztudatba.

Antropológusként természetesen nem lehet a feladatom (és a blogszerkesztők is erre kértek) ennek a jelenségnek a történeti magyarázatát adni (a saját interpretációm itt elolvasható), tehát foglaljuk össze a tényeket:

  • 1. Az székesfehérvári bazilikában talált, királyi ékszerekkel eltemetett, III. Bélaként (esetleg Kálmánként) azonosított Árpád-házi király fején jelképes koponyalékelés egyértelmű nyomai figyelhetők meg.
  •  
  • 2. A magyar középkor számos előkelőjének és tizenöt királynak temetkezőhelyéül szolgáló fehérvári bazilikában az erősen összekeveredett csontmaradványok között ez az egyetlen lékelt koponya.
  •  
  • 3. Hasonló beavatkozás nyomai kizárólag felnőtteken (férfiakon és nőkön egyaránt) ismerünk a Kárpát-medencében, ezek szinte kivétel nélkül honfoglalás kori temetőkből származnak, néhány kivételes példány pedig a XI. század legelejére keltezett, templomok körüli sírokból került elő.
  •  
  • 4. A fentiek alapján a legkésőbbi ismert koponyalékelés (hozzávetőlegesen I. (Szent) István uralkodása) és a fehérvári egyénen végrehajtott beavatkozás feltételezett időpontja (1170 körül) között legalább 140-170 év (Kálmán estében 1090 körül – 70-90 év) telt el.
  •  
  • 5. A trepanáció ezen fajtája, ismereteink szerint semmilyen konkrét betegség gyógyítására sem jó, tehát a célja nem egészségügyi, de a beavatkozáshoz szükséges fertőtlenítéstől a vérzés- és fájdalomcsillapításig mind a fejlett orvoslást bizonyítja. Ilyet sikeresen csak felkészült „szakember” tud végrehajtani.

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy legalább egy keresztény magyar királyunkon mintegy 170 (90) évvel a kereszténység kizárólagos vallása tétele, és a kegyetlen pogányüldözések megindítása után egy teljesen pogány eredetű, a honfoglalás korban minden bizonnyal sámánok által végzett szertartást hajtottak végre.

 

Bernert Zsolt antropológus

54 komment

Címkék: székesfehérvár antropológia középkor sír honfoglalás kor koponyalékelés


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr152677555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hullafotós 2011.02.22. 16:41:55

Zsolt,

Tudható bármi bővebb arról, mi volt ennek a szertartásnak a lényege?
Ill. nem lehet, h arról van szó, h ezt a szertartást netán még Mánuel udvarában hajtották végre az akkor Alexiosz néven élt hercegen? Ez magyarázná a magas fokú orvosi kompetenciát, mely Bizáncban talán jobban megvolt, mint idehaza. Illetve a keleti keresztényeknél talán még élt e szertartás.

A cikkért köszönönet, rövid, velős és végre van következtetés.

hullakatt

siqlum 2011.02.22. 17:22:08

hmmm. Elolvastam a cikket plusz a linkelt cikkeket. Többek között a Könyves Kálmános verzióról szólót. Ami speciel engem meggyőzött az érveivel.

Kérdés: Ha könyves Kálmán volt a sírban, hogyan egyeztethető össze a püspöksége a trepanációval?

German Shepherd 2011.02.22. 17:52:55

Attól, hogy ma nem gyógyítanánk semmit ilyen módon, még lehet, hogy akkor gyógyítottak.

Szerintem tehát ezek gyógyászati beavatkozások.

A felnőtt koponyák 12-13%-án vannak ilyen nyomok. Persze, gyerekek más miatt haltak meg, őket nem kellett, lehetett így gyógyítani. (Az akkori tudás szerint.)

És ez még nem zárja ki, hogy ráadásul rituális jellege is volt: ezzel a rituáléval próbálták gyógyítani. A honfoglalás idején sámánok, később pedig orvosok. (Vagy nevezzük, ahogy akarjuk.)

GS

bloggerman77 2011.02.23. 01:11:55

Kálmán mellett szólna, hogy a sírrajz a gerinc kyphosisos görbületét mutatja.

kpetya 2011.02.23. 10:20:30

"mert az egyetlen megmaradt Árpád-házi királyunk, III. Béla (uralkodott 1172-1196) koponyája."

Szvsz ez igy félrevezető. Ha jól tudom, meg van más királyaink koponyája is, csak nem tudjuk melyik kié.

Sárfehér 2011.02.23. 11:00:18

Bocsánat, ha túlságosan kommersz gondolatokat sorolok föl.

Hogy is van ez az "agyafúrt" kifejezés? A trepanált kopony esetleg a bölcsknek járt?

A kereszténység sok pogány elemet átvett, ilyen Szűz Mária tisztelete, vagy Szent László küzdelme a kun vitézzel. Miért kellene a rituális trepanálásnak kilógnia ebből a sorból? Bizáncból, vagy a többi keleti egyházból (grúz) biztosan hiányzik ez a rituálé?

spinat 2011.02.23. 11:19:06

Azért van pár kérdésem. Nem értek hozzá, de a temetkezés az nem maga az eltemetés folyamata? akkor a koponyalékeles nem temetkezési szokás, ugye?
Másrészt ez a mondat: A koponya különösen nevezetes, mert az egyetlen megmaradt Árpád-házi királyunk, III. Béla (uralkodott 1172-1196) koponyája.

Átfogalmazhatnád úgy, hogy azt jelentse, amit mondani akartál. Mert ez így azt jelenti, hogy a király maradt meg (pedig ugye már meghalt).

A harmadik meg a sírrajz. Tényleg ennyivel magasabb volt a király, mint a királyné?

borzash · http://frozensteak.bandcamp.com 2011.02.23. 11:36:14

Szánhatták ezt a jelképesnek mondott lékelést gyógyító beavatkozásnak is, elvégre nem is olyan régen még rutinszerűen gyakorolták az érvágást is, náthától lúdtalpon át mindenre.

Az, hogy meg tudták oldani a teljes gyógyulást, annyira nem meglepő, hiszen elég nagy rutinjuk kellett legyen az efféle - bár nem szándékolt, illetve de, az ellenség által szándékolt - fejsérülések kezelésében; az meg nincs ráírva a koponyákra, hogy a fájdalomcsillapítás milyen szintű volt.

Egyébként jó a poszt. A kereszténységre való áttérés utáni sírokból valószínűsíthetően egészségügyi célzattal lékelt koponya mennyi került elő, ha egyáltalán, mit tudunk?

szeeem 2011.02.23. 12:10:14

Üdv!

Ha Kálmán lenne a mi Bélánk, akkor a koponya csontján nem kellene kóros elváltozásnak lennie az állandó középfültő gyulladástól, amiben köztudottan rengeteget szenvedett? Mintha valamelyik krónikás említené is, hogy királyunk agya fülén kitüremkedett, mivel a kórt még nem ismerték.

Colmath 2011.02.23. 12:15:51

@spinat: Temetkezési szokás semmiképpen sem lehet, ugyanis "az agykoponyába való ujjbegynyi kaparást jelentett, amely csaknem mindig tökéletesen gyógyult". Amennyiben tehát tökéletesen gyógyult, az azt jelenti, hogy a lékelés után az egyén még egy bizonyos ideig mindenképp életben volt, ami ugyebár egy temetésnél már nemigen mondható el a delikvensről.

szeeem 2011.02.23. 12:21:16

Ja meg jutr eszembe, azt olvastam valahol, hogy Kálmán szegény elég rút emberke volt, aki sántított és kissé púpos is volt.
Ha tényleg így volt az a vázon is meglátszana.

gigabursch 2011.02.23. 12:37:15

Az a Chatillon Anna egyébként Ágnes volt, csak a magyar népesség körében annyira idegen volt a név, hogy egyszerűen "leannázták".

Amúgy aki az időszakra kiváncsi, és jó történelmi regényt akar olvasni (minden hibája mellett), olvassa el Passuth Lászlótól a Bíborbanszületettet és a Hétszer vágott mezőt

spinat 2011.02.23. 12:38:05

@Colmath: ezt mondom én is. De lehet, hogy élve temették :)
A poszt rosszul foglamaz, vagy a temetkezés sírásóknál jelenti a sírt, a benne levö maradványokat, meg úgy általában mindent, amit a temetökben találnak.

gigabursch 2011.02.23. 12:44:02

@Hullafotós:
Nomeg megannyi feltárt szkíta sírban is találtak ilyet.

@German Sheperd:
inkább táltosok, mint sámánok (a kettő nem ugyanaz). A táltos pap is, orvos is, és kiképző is egyben, + még van néhány funciója.
Az orvosok azok inkább a vajákosok voltak.

@kpetya:
tk. Szent László hermája is

@Sárfehér:
Lehet, hogy az agyafúrttal rátapintottál a lényegre - személy szerint sose gondoltam még erre, de nagyon jó felvetés

@szeeem:
Csak a maygar források szerint. A Szentföldi háborúk francia krónikásai Kálmánt szép növésű, daliás embernek írják le.
Többen ezt az eltérését azzal magyarázzák, hogy Kálmán számára az uralkodás csak púp volt a hátán, hiszen váradi püspökségre készült, nomeg a Szabolcsi Zsinat döntéseinek egyházi átvezetésére (amely sok szempontból ellentétes volt a mai is élő korábbi egyházi döntésekkel - pl. cölibátus kérdése)

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2011.02.23. 13:23:14

@German Sheperd:

A gyógyászati jellegnek szerintem egy kicsit ellentmond a nagy százalékos előfordulás.

Egy dolog azonban logikusnak tűnik:

Ha a szokás a 11. századra szinte teljesen eltűnik a templom körüli temetőkből, akkor az arra utalhat, hogy:

- Vagy a jelképes trepanációt pogány szokásnak tartották és tiltották,

- Vagy már nem voltak azt végző specialisták

A legavalószínűbb, hogy mindkettő.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2011.02.23. 13:28:38

@kpetya:

Ha jól tudom, nincs rá semmilyen konkrét bizonyíték, hogy bármelyik köztük lenne.

Tegnap hallottam a szerzőtől, hogy Szent István néhány koponyatöredéke meg van ereklyeként Dubrovnikban.

kpetya 2011.02.23. 15:53:07

@gigabursch:

Ha jól tudom, Kálmán púposságáról a források olyan királyaink idejéből származnak akik Álmos leszármazottjai voltak. Vélhetlőleg kicsit neheztelhettek Kálmánra.

gigabursch 2011.02.23. 16:01:32

Az is igaz amit mondasz, de ne feledd el, hogy a képírásnak nagyon fontos üzenetértéke van.
S a púp a hátán kifejezés (vagy gyere Sánta, itt egy púp) nem ok nélkül való.
S tény ami tény. Kálmán nem királyi szerepre készült.
S a képírás megjelenik a Képes Krónikában is gyönyörűen.

Amúgy "kicsit nehezteltek" kifejezés elég szolíd a valósághoz képest. De hát egy vak ás trónra nem engedett apa és ill. vak fia értelemszerűen nem jó ajánlólevél az utókor krónikásainak.
Ellenben tény, hogy az országát megvédte (kun betörések, I és II. keresztessereg garázdálkodásai, stb.) és más "népi demokráciákban" álmost kivégezték volna, de legalább kasztrálták volna.
Ezzel szemben Kálmán "csak" a szeme világát vette el (valószínűleg a Vazuli példa előtte lebeg(hat)ett).

bloggerman77 2011.02.23. 20:08:05

@gigabursch:

Kálmán nem volt szívbajos, Álmost megvakíttatta, a fiát a kisgyermek Bélát szintén. Bélát ki is akarta heréltetni, de az ezzel megbízottak egy kutya heréit mutatták be Kálmánnak.

Ha sikerrel járt volna a kiherélés, az Árpád-ház már a 12. század elején kihal, hisz az összes később Árpád-házi király II. (Vak) Béla leszármazottja volt. (Ui. II. Istvánnak, Kálmán fiának nem voltak utódai.)

bloggerman77 2011.02.23. 20:13:29

@szeeem:

"Ha tényleg így volt az a vázon is meglátszana."

***

Mint már írtam, de senki nem olvasta el: a normális méretben megtekinthető 1848-as sírrajzon jó látható a gerinferdülés - kyphosis - okozta gerincgörbületes hátpúp.

Az Árpád-házi hercegek közül mindüssze kettő ment egyházi pályára, Dávid, Szt. László öccse és ugye Kálmán.

Gondolom mindkettő vmilyen testi hibája miatt, ami miatt nem tartották őket uralkodásra képesnek...

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2011.02.23. 23:44:52

érdekes
részemről semmiféle bizonyítékot nem látok arra, hogy a koponyalékelést sámánok végezték volna és ez az eljárást a kereszténység felvétele után betiltották volna
a fenti példa alapján feltételezhető, hogy a (jelképes) koponyalékelés tudományát nemzedékről nemzedékre adták, különbön hogy csinálták volna? a beavatkozás megtanulásához feltétlen szükség volt gyakorlatra
azt nem tudom elképzelni, hogy betiltanak egy eljárást, majd 100-200 év múlva hibátlanul végre tudják hajtani ugyanazt

szeeem 2011.02.24. 08:57:53

@bloggerman77:
Igen a rajzon valóban görbült a gerincoszlop, de én antropologiai vizsgálatokra gondoltam.
Ha a roncskutatók kaptak segítséget pld. Bejczy József puma 101/2-es vadász százados Abonyban előkerült csontjainak azonosításához ingyen és bérmentve a Semmelweis Ignác tudományegyetem antrop. tanszékétől, úgy egyik királyunk csontjainak azonosításához nem hinném, hogy különösebb gond lenne a szakértők bevonása.

szeeem 2011.02.24. 09:02:48

Mielőtt félreértené valaki nem az "ingyen és bérmentve" szavakon van a hangsúly.

Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2011.02.24. 09:40:35

@bloggerman77:

Egy kis pontosítás. :)
Dávid herceg Salamonnak volt az öccse, Szent Lászlóé pedig Lampert. Ha jól emlékszem ő volt püspök, rá gondolsz, nem?

szeeem 2011.02.24. 11:01:40

@szeeem:
Elnézést kérek!

Most nézem a poszt írója antropológus.

páratövis 2011.02.24. 12:04:14

@szeeem:
Igen, és a fehérvári csontokról is ott van a nemrég megjelent tanulmánykötet - és tudomásom szerint még további vizsgálatok is lesznek.

Amúgy a cikkhez: akkor, a felsorolt tényeket figyelembe véve még hangsúlyosabbá válik a kérdés, hogy melyik királyról beszélünk. (Karikás kollégával konzultáltunk erről) Kálmán néhány évtizedre volt az utolsó (említett) nagyobb pogánylázadásoktól, de még ugye László is törvényeibe foglalta a pogány szokások büntetését. Tehát, ha (akár gyógyító, akár más céllal) a pogány (nem keresztény) előzményekkel szorosan kapcsolódik a jelk. trep., nagyon nem mindegy az a majd' száz év különbség a két király halála közt.

De az egész térítés-kérdés, a keresztény hit felvétele, és a temetkezési szokásokban annak megjelenése, általánossá válása (és a pogány hit/szokások továbbélése) elég érdekes kérdés.
Gondolok itt az ún. "klasszikus" honfoglaló anyag - Árpád-kori, nem templom körüli, keresztény(?) soros temetők - templom körüli temetők kapcsolatára: kronológiájuk, esetleges párhuzamos meglétük nem igazán tisztázott jelenleg...
Úgyhogy meglehetősen izgalmas ebből a szempontból is a jelképes trepanáció ténye ezen a koponyán (persze áttételesen - de minden mindennel összefügg, számunkra meg csak néhány töredék látható az egész hálóból).

Publius Decius Mus 2011.02.24. 12:53:28

Hát, a királyné akkora volt Bélus mellett mint egy 10 éves gyerek. Persze miért ne?

Próbáltam elképzelni a trepanációt ahogy éppen elvégzik valakin. Még ha bódították is valahogy, akkor is elég brutális lehetett... Persze az közhely, hogy a régi idők emberei fizikailag sokal keményebbek voltak mint mi.

szeeem 2011.02.24. 13:10:54

Így utólag végigolvastam a hivatkozásokat és a válasz is benne van:

"és igen, modern antropológiai elemzés is várható."

:)

Mégegyszer elnézést kérek, felületes voltam!

Bugaczy 2011.02.27. 14:37:51

"Ha a roncskutatók kaptak segítséget pld. Bejczy József puma 101/2-es vadász százados Abonyban előkerült csontjainak azonosításához ingyen és bérmentve a Semmelweis Ignác tudományegyetem antrop. tanszékétől, úgy egyik királyunk csontjainak azonosításához nem hinném, hogy különösebb gond lenne a szakértők bevonása."
-még hogy nem lenne gond a "szakértők" bevonása? -hosszú, elgondolkodtató és szégyenletes történet ez-

www.scribd.com/doc/7777220/Hanko-Ildiko-Kiralyaink-Tomegsirban-A-Magyar-Kiralysirok-Sorsa-Geza-Fejedelemtl-Szapolyai-Janosig

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2011.02.28. 03:28:23

@Publius Decius Mus:

"Hát, a királyné akkora volt Bélus mellett mint egy 10 éves gyerek. Persze miért ne?"

III. Béla (vagy Könyves Kálmán) csontváza 189 cm - ami még most is királyi termet -, Chatillon Ágnesé (Anna) pedig, ha jól emlékszem, a kor női átlagmagasságának felel meg, ergo semmilyen ellentmondás nincs a nagy különbség mögött.

Könyves Kálmánról pedig a mai napig nem lehet tudni, hogy volt-e egyáltalán bármilyen testi hibája, ugyanis a 14. századi krónikakompozíció változatai olyan mennyiségben sorolnak fel róla fizikai negatívumokat, hogy az már parodisztikus. (Nyilvánvaló, hogy az eredeti változat II. Béla megrendelésére készült.) Az sem magyaráz semmit, hogy egyházi pályára ment, szimplán az a szándék is állhat mögötte, hogy vele szemben a testvére számára biztosítsák a trónt. (Az Árpádoknál különösen ingatag volt a trónöröklés rendje, és lám, úgy tűnik, Kálmán mégiscsak inkább volt uralkodásra termett, mint Álmos, aki végül nem tudta megszerezni a trónt.)

atpijkamo_ · http://www.deciki.blog.hu/ 2011.02.28. 06:22:42

@Hullafotós: "Tudható bármi bővebb arról, mi volt ennek a szertartásnak a lényege?"

Persze! A harmadik szem megnyitása. Csak jelképes beavatkozás, fiziológiai haszna nincsen.

Az alapja az, hogy még mindig meg van a nyoma annak, hogy a törzsfejlődés korábbi szakaszában a hüllő ősünknek volt harmadik szeme a feje tetején.

csillagház 2011.03.19. 23:37:08

A váz rajzán jól látható, hogy ez az király "ferdevállú" (púpos), vagyis semmiképpen nem lehet III. Béla, akit még rokona, I. Komnenosz Mánuel császár is trónörökösévé, majd fia születése után cézárrá tett meg, Mária lánya jegyese is volt. Bizáncban csak ép testű férfi lehetett császár. És a krónikák szerint hatalmas termetű Renaud de Chatillon és Hauteville Konstancia antiochiai (szentföldi) hercegnő lánya, Ágnes ilyen aprócska lenne? Ez a király Könyves Kálmán, az ékszerek sem a gótika korára, inkább a román korra jellemzőek. A hölgy pedig a sziciliai normann Roger gróf név szerint ismeretlen lánya ("Buzilla"), aki nagyon fiatalon lett Könyves Kálmán felesége, ikreket szült, de belehalt. László nevű fia is meghalt, II. István lett Kálmán utóda. A jelképes trepanáció is inkább a XII. század elejére mutat, mint a végére, azon kívűl III. Béla király második felesége Capet Margit volt, az angol ifjabb király, Plantagenet Henrik (Oroszlánszívű Richárd bátyja) özvegye. Margit hozta a gótikát Magyarországra, letelepítette a cisztercieket is. Szerintem egymás mellé temethették őket, kérdés, hová. Székesfehérvárra nem nagyon temetkeztek, I. András, I. Béla, I. Géza, Szent László és mások sem. Nem volt ez szabály. Álmos lehetett a szép termetű, daliás, de megbízhatatlan trónkövetelő, aki végül vakon Bizáncban talált menedéket, ott is halt meg. És a fiát hivatta halálos ágyán II. István, így került trónra II. (Vak) Béla.
III. István volt III. Béla bátyja, de két nagybátyja is fellépett ellene, mint ellenkirályok.

jakab01 2011.10.25. 15:23:09

Épp III. Béla rézpénzeiről olvastam az Érem 1975/2 Egri János cikkében, ahol a CNH I. 98. fenti éremképű rézpénz éremképét fejtegetik és elgondolkodtatónak találtam, hogy egyik felvetés szerint a 2 hajszál pontosan azonos királyalak (nem véletlenül azonos) annak jelképe, hogy III. Béla I. Szt. Istvánunkkal azonosítja magát. A fenti érme sajnos számomra olvashatatlan, de vannak variánsok, ahol a BELA REX és az STS szépen olvasható. Már korábban is érdekesnek találtam, hogy STephanuS oldalán nincs REX. Ezt azért találtam érdekesnek, mert eddig csak azt a magyarázatot olvastam, miszerint az érmén III. Béla és III. vagy IV. István látható.

(Én az STS rövidítésnél egyébként a SancTi Stephanus mellett teszem le a voksot. Remélem jól írtam.)
Na de a lényeg, hogy I. István ábrázolása és a pogány szertartás újraélesztése szerintem egybe vág. Nem biztos, hogy királyaink megőrizték uralkodói szertartások keretében a trepanációt. Viszont elképzelhetőnek tartom, hogy III. Béla több vonalon is hangoztatva, látványosan akart az ősök nyomdokaiba lépni. Nem ismerem a hátteret, mert laikus vagyok, de lehet ezzel a gesztussal szerzett magának híveket, támogatókat a trónon.

Mint ahogy az is lehetséges, hogy orbitális baromságokat hordtam itt össze.
:D

jakab01 2011.10.25. 17:15:23

Ui:

Meg a pogány jelek az érmén az oszlop alatt amit az arab pénzverők rovására írnak. Szintén csak Béla pénzére jellemző. Kár, hogy nincs viszonyítási alapunk. Nem lennék meglepve, ha csak III. Béla koponyáján lenne trepanáció.

jakab01 2011.10.25. 17:21:41

Összességében csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a numizmatikában a fentiekkel párhuzamos összefüggéseket lehet felfedezni.

dzsugasvili 2011.11.10. 19:24:26

Mellesleg III. Béla és felesége márvány koporsójának alján megmaradt mindekettőjük(!) testének lenyomata, ami állítólag nem igazán fordult elő se előtte, se utána. A királyi sírban talált tárgyi leletekre azonban Pap Gábor művészettörténész azt mondta, hogy ocsmány hamisítványok, gyakorlatilag szemetek, amelyek ilyen formában teljesen meggyalázzák a király emlékét. Magyarul odatették őket.

chuluunbat 2012.01.11. 14:54:54

Megnéztem a Nemz. Múzeumban a sírleleteket. Ki hiszi még el, hogy ezek a valamik királyi temetkezésből származnak?! Az is több, mint furcsa, hogy az állítólagos királyné koronája aranyozott ezüst ( Érdy szerint sárgaréz!)míg a királyé csak ezüst. Gondoljunk a fémek szimbolikus értelmezési jelentőségére. Béla királyunk csak ezüstöt kapott...
Látszik, hogy innen-onnan, ószerestől összeszedett cuccokat, meg háziipari nevetséges kardocskát raktak be a sírba,mellesleg a kardocska ( inkább tőr)nem is hasonlít a feltárás korabeli ábrázolásokra. Hová lett a markolatgomb?! Nyilván a sírberendezők túl sokat azért nem akartak költeni, ezért vannak a "leletek" rossz ezüstből, ahogy írta Érdy ... A némely jelenkori szakemberek részéről viszont - ha jóhiszemű vagyok-alapos szakmai hiba, de inkább felháborító, hogy a publikációikban az elődeik által megírt vélekedéseket és feltételezéseket kontroll nélkül tényként adják tovább, s arra egyre bővülő spekulatív légvárakat építenek. Átverés. Mikor kezdődik el végre a valóság feltárása? Ja, hogy ahhoz a megélhetési hazugságról le kéne szokni ?

istvan.budapest 2012.08.05. 21:57:32

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy amit a cikkíró 'kereszténység felvételének' nevez, azaz az állítólagos Szent Istváni térítés soha nem történt meg úgy ahogyan azt ma oktatják.

A magyarok már évszázadokkal a hon(vissza)foglalás előtt keresztények voltak, méghozzá Manicheusok. Közvetlenül Jézus után maga András és Fülöp apostol térítették meg a magyarokat. András még a Kárpát medencében is járt itt élő szkíta őseinknél.

A magyarság ősi keresztény hitét bizonyítja a X. századi hon(vissza)foglalók sírjaiból előkerült számos kereszt, amiket őseink a nyakékként viseltek.

Az más kérdés, hogy ezeket a hivatalos tudomány titokban tartja, hazudnak és ki sem állítják, mondván, hogy 'nem jellemző', pedig a leggyakoribb lelet ami a 900 körüli sírokból előkerült.

A Szent Istváni időkben a Manicheus igaz krisztusi kereszténység lecserélése történt a nyugati judeo-kereszténységre, a gyilkos és parázna élvhajhász pápák és hataloméhes püspökei vallására,

Folyik a hazudozás, történelmünk meghamisítása, a magyarság agymosása, szolganéppé alázása, sötétségben tartása és teljes eltiprása.

Egyébként a trepanáció pedig beavatási szertartás része volt, ami megkönnyítette a szellem távozását a testből, olyan magas túlélési aránnyal, amit a modern sebészet a 20. századig nem tudott produkálni.

Trájer János 2012.09.14. 11:55:54

@istvan.budapest: Köszi az információt, én is így gondolom!

Zolte 2012.09.25. 20:53:20

@Publius Decius Mus: Nem érezhetett olyan sokat, pláne a jelképesnél, hiszen az agyon nincsenek érző neuronok. Egyedül a csonthártya, illetve az agyhártya lehet az, ahol vannak fájdalomreceptorok. A mai agyműtéteket is végig altatás vagy kábítás nélkül végzik, ugyanis folyamatosan kell ellenőrizni, hogy a az alapképességek (érzékszervi érzékelés, színlátás, számolás stb.) megmaradnak -e...

Zolte 2012.09.25. 22:35:23

@jakab01: Néhány kiegészítés, adalék a C. I. 98.-cal kapcsolatban.
Ez a rézpénz bizánci mintára készült, a Magyar Királyságban évszázadokig unikális a rézpénz kérdése (a témában ajánlom Ujszászi Róbert igen friss kiadású könyvét), ugyanis még pl. Zsigmond alatt sem készültek rézpénzek (pedig egy komoly reformcsomag tartalmazott erre vonatkozó utalásokat + már az ő ezüstjei sem tartalmaztak eget rengetően sok nemesfémet).
A bizánci kapcsolat nem csak a pénzverésében jelenik meg, ugyanis Béla trónörökösként igen jól kitanulta az ottani diplomáciát és udvari etikettet, ami az akkori Európában kiemelkedő volt. Hazajöttekor hozta magával tudását, és elkezdte alkalmazni. Nem véletlen, hogy az ő regnálásának idejére teszik a Szent Korona összeállításának idejét is. Az akkori kulturális felfogás ismerte ugye a pars pro toto elvét, illetve a dinasztiaalapító uralkodó kultusza is igen erős volt (érdekes párhuzam a francia Capeting-ház, ahol nem éppen Capet Hugó volt a legnagyobb ász, de ő alapította a dinasztiát).
A C. I. 98-on tehát én sokkal inkább ennek az utóbbinak tulajdonítom, hogy talán Szent István a másik alak Béla mellett. Az Árpádok alatti pénzverésben az emberalakok akkor élő emberekre utalnak, ugye a reprezentáció, a legitimáció erősítésére. Nagy Lajos alatt jelenik meg inkább ez a szimbolikus ábrázolás Szent László képében, aki a lovagi eszményt, a lovagkirályi létre utal.
A keleti hatás is érdekes, ehhez csak azt tennék hozzá, hogy a XII. század végén, de a XIII. század elején még erősebben érvényesül az izmaelita szakemberek befolyása a pénzverés irányításában. Őket majd a XIII. század közepétől, második harmadában a zsidók szorítják ki, akiknek a hatása ugyancsak megjelenik a pénzeken (héber betűk). Összefoglalva ez utóbbit: a keleti hatás nem feltétlenül pogány eredetre utal, sokkal inkább a kezdete annak, hogy a pénzgazdálkodás a hozzáértők kezébe kerüljön. Az hogy belevittek valamit a kultúrájukból a magyar pénzverésbe, az szerintem nem feltétlenül visszacsatolás a honfoglaló gyökerekhez, hanem sokkal inkább egy befolyásos csoport reprezentációjának egy formája.

Zolte 2012.09.25. 22:58:58

@istvan.budapest: A manicheizmus egy külön vallás. Nem tartozik a keresztény vallási irányzatok közé...

istvan.budapest 2012.09.26. 19:54:19

@Zolte:
Rendben, ha valaki a manicheizmust önálló vallásnak tartja, akkor nem vitatkozom. Amennyire én tudom a manicheizmus egy szinkretista vallási irányzat: a kereszténység, a buddhizmus, és a zoroasztianizmus ötvöződése. Vagyis a három nagy vallás teljessé tétele, egymásba fűzése Mani által.

A manicheizmus igen közel áll az őskereszténységhez, Jézus eredeti (még nem kanonizált, szerkesztett, hamisítgatott) tanításaihoz, mind időben mind szellemében. Egyik fontos tanítása, hogy a Krisztus tanításaihoz (Újszövetség) hozzáerőltetett, annak tanításaival és gondolataival homlokegyenest ellenkező ószövetségi tanok nem részei a manicheista kereszténységnek, hisz ezek csak a Niceai Zsinaton lettek beleszerkesztve-belecsempészve az ókeresztény kánonba.

Manicheista tanok felbukkantak még a középkor folyamán is, ilyenek voltak a Bogumilok a Balkánon (akiket keresztes háborúkkal szabályosan kiírtottak), illetve a Katharok dél-Franciaországban, akik ellen valóságos hajtóvadészatokat rendeztek. De még Husz Jánost is hivatalosan manicheizmus vádjával küldték a mágiára.

Mani tanítása szerint az Ószövetség vérszomjas, bosszúálló, kicsinyes, haragvó, romboló és gonosz istensége, nem azonos az Újszövetségben szereplő Istennel, hanem annak pont az ellenkezője: maga a Sátán.

És ezzel el is árultam, hogy kik azok akik elpusztították a manicheizmust, illetve kik azok akik elhazudják, ellopják és meghamisítják már évszázadok óta történelmünket. Illetve kik azok, akiknek a legnagyobb ellensége a Jóisten, és mindent megtesznek azért, hogy az emberiségből egy adósrabszolgává alázott, lenincstelenített, leerkölcstelenített, ember-állattá züllesztett biomasszát csináljanak.

Zolte 2012.09.28. 09:10:46

@istvan.budapest: "Amennyire én tudom a manicheizmus egy szinkretista vallási irányzat: a kereszténység, a buddhizmus, és a zoroasztianizmus ötvöződése. Vagyis a három nagy vallás teljessé tétele, egymásba fűzése Mani által." Tehát nem keresztény vallási irányzat, hanem szinkretista. Még ha a magyarok manicheisták is voltak, akkor sem lehettek keresztények, ahogy írod ("A magyarok már évszázadokkal a hon(vissza)foglalás előtt keresztények voltak, méghozzá Manicheusok."), hiszen a Mani tanaiban benne van még két másik eszmerendszer is bőven. Ezzel megcáfoltad önnön állításodat.
Ezen kívül pedig említeném a magyarok kettős lélekhitét, amely nem a manicheista filozófia része, de mondhatnám a palmetta-motívumot is és még sok más régészeti módszerekkel kinyerhető információt (tárgyak, jelenségek) a temetkezési rítusokról, amelyek a legjobb képet adják egy nép spirituális felfogásáról. Ha a manicheizmus bármilyen nyomát alátámasztja valamilyen régészeti nyom vagy hiteles történeti forrás, akkor kérlek oszd meg velem is, mert én ilyenről nem hallottam még.

istvan.budapest 2012.09.28. 23:12:00

@Zolte:
Megjegyzésként csak annyit tennék hozzá, hogy Mani püspök egész élete során semmi másnak nem nevezte magát mint Jézus Krisztus apostolának.
Mani egész munkásságát szíriai arameus nyelven fejtette ki, vagyis azon a nyelven amin Jézus beszélt (ami még véletlenül sem a héber volt).
A kereszténység mellé emelt buddhista és zoroasztriánus elemeket, ha ettől ő már a hivatalos "tudomány" számára nem keresztény, akkor ne legyen az.

Nem tudom milyen "régészeti nyom" szükségeltetik a régi magyarok manicheus keresztény mivoltának bizonyítására...?

Már említettem a hon(vissza)foglalás kori magyar temetőkben százával talált kereszt nyakékeket, amin véletlenül éppen Krisztus van ábrázolva. No nem keresztre feszítve mint a judeo-kereszténységben, hanem kitárt karral áldást osztva. És ott vannak az Árpád korinak nevezett (hazudott) kerek templomok Kárpát-medence szerte, amik jóval (évszázadokkal) megelőzik Szent István idejét, hasonlóak a Kaukázusban találhatóak az örményeknél, akiket hivatalosan az első keresztény államnak tartanak.

A magyarság ősi keresztény múltját egész népművészetünk, egész népi kultúránk, 2oo.ooo (!) népi imádságunk (szemben a németek néhany száz népi imájával) tanusítja. Mit lehet ezen még elhazudni? Meddig kívánnak minket hülyének nézni?

Kiváncsiságból megnéztem augusztus 20-án a Magyar Nemzeti Múzeum honfoglalás kori tárlatát. Szégyen és gyalázat, hogy az egész Szent István korát megelőző magyar korból néhány kopott nyereg és rozsdás kengyel van kiállítva! Hol van a csodás ötvösművészetünk és kézművességünk? Hová lopták-rejtették el a magyar ékszerművesség remekeit, a csodás ruhadíszeket, használati tárgyakat?

Folyik a hazudozás, az aljas magyargyűlölő, külföldi érdekeket kiszolgáló "tudományos" szakemberek mellébeszélése. Az igazság márpedig előbb-utóbb mindig kiderül: az Önök napjai a tudomány területén meg vannak számlálva.

Zolte 2012.10.09. 14:03:41

@istvan.budapest: Azokat mellkereszteknek nevezik, amelyeken az ábrázolások eltérhetnek. alapvetően két típusuk van: szentföldi és kijevi. A szentföldi típusokon a győzedelmes Krisztus látható, ezt gondolja Ön manicheistának. Ezeknek egy része viszont balkáni másolat. A mellkeresztek egyébként zarándoklati ajándékok. A kereszt megjelenése viszont nem utal egyértelmű kereszténységre, ezt bizonyítják a Kárpát-medencében előkerült germán sírok is, ahol bizony bőven előfordulnak pogány rítusok is. A honfoglaló magyarjaink sem kivételek, hiszen mennyi minden melléklettel temették el a vezetőréteg tagjait. Na már most kedves istvan.buudapest kicsit kutasson már utána a keresztény temetkezésnek. A vallásunk ugyanis tiltja a mellékletek adását, már pedig az Ön által kereszténynek tartott manicheista vallású őseink bizony rendesen tele tudták pakolni a síraknákat. Azokat a tárgyakat, amiket oly nagyon hiányolt a Magyar Nemzeti Múzeum tárlatból.
A körtemplomok kérdését sem kellett volna feszegetnie, az örmény vallás ugyanis nem a manicheizmusból ered. Az tényleg keresztény, de liturgiájában eltér a római katolikustól.
A kopott nyeregről: egy fennmaradt nyeregdarabka ér annyit, mint ez rozettás lószerszámdísz, lévén, hogy az éghajlatunkon a szerves tárgyak 95-99%-ban lebomlanak, így nagy különlegesség, ha legalább egy-egy darabjuk fennmarad.
Érdemesebb lenne elolvasnia legalább Révész László monográfiáját a karosi honfolgaláskori temetőkről, ugyanis máig az a legnagyobb feltárt X. századi honfoglaló magyar temető. Tarsolylemezzel, lószerszámdíszekkel mindennel...

istvan.budapest 2012.10.09. 23:51:50

@Zolte: Kedves Zolte! Köszönöm szépen, hogy megtisztelt válaszával.
Különösen az tetszett "a kereszt megjelenése viszont nem utal egyértelmű kereszténységre". Akkor mi a fészkes csodáért temetnek el valakit kereszttel a sírjában, ha még csak keresztény sem volt a nyomorult ???

A síraknák telepakolását nem látom egyértelműen "keresztényietlen" praktikának, legalábbis kevésbé az mint mondjuk az amikor ma hithű keresztény indiánok tollakba öltözve és testüket kifestve ősi prekolumbán táncokat járnak a jeles katolikus ünnepeken. Magyarán a síraknák mellékleteinek gazdagsága és változatossága nem bizonyítja a magyarság nem-keresztény mivoltát.

A kijevi keresztekről annyit, hogy még véletlenül sem "ukránok" laktak kijevben a kérdéses korban. A várost a krónikák szerint Geréb, Csák, és Keve alapította (lásd Kijev Krónika), és alapjainak építése 840-ben fejeződött be. Mindhárman a tarján nemzettségből valóak (lásd Salgótarján városnév ugye). A városalapítók nevéből ered a település neve, Keve vár.

Véletlenül mindhárom név magyar, olyannyira, hogy a Csák még honfoglaló nemesi családnévként is megőrződött.
A jelenlegi "tudomány" e neveket óorosz mitológiai elnevezéseknek tartja, hisz egyértelműen nem létező szláv nevekről van szó.

A körtemplomokat azért említettem, mert a manicheizmus elterjedése illetve az örmények keresztény hitre térése nagyjából egy időben zajlik, a 3. század körüli időben, noha az örmények valóban nem manicheisták, hanem önálló egyházuk van. Az örmény templomok jellegzetesen kerek formája igen gyakori (Európában egyedül) és jellegzetes- minő véletlen- az árpádkori Magyarországon.

Révész László monográfiáját még nem olvastam, de ha a kezembe akad, akkor ígérem, hogy átnézem.

Zolte 2012.10.16. 22:34:25

@istvan.budapest:
A kereszt megjelenése azért nem jelez egyértelmű kereszténységet, mert az egy gyorsan átvehető szimbólum. A Kárpát-medencében elő germánok például kereszttel együtt viseltek pogány hithez kapcsolódó óvó-védő amulettet. Ez a szinkretizmus jelensége, amikor több vallás nyoma együttesen található meg. A magyarok esetében a kereszténység kérdése elég könnyen eldönthető. A hit szerint ugyanis csak és kizárólag megszentelt földbe lehet elhunytat temetni, amik viszont a templomok körül voltak/lehettek. Előtte az úgynevezett soros temetők voltak a jellemzők, ahol kisebb-nagyobb szabályossággal követett sorok figyelhetők meg a temetők elemzésekor (ez főleg ugye 1-2-nél több sír esetén lehetséges). A soros temetkezés fordul elő a magyaroknál is egészen a XII. század elejéig! 1141. után záródnak le teljesen a soros temetők (akkorra teljesen felváltja azokat a templomok körüli temetkezés), bár Székelyföldön található két kivétel. Én nem vitatom, hogy a kereszt a vallás megjelenésére, ismeretére utal, de nem jelzi egyértelműen egy nép vallásosságát, ahhoz sokkal komplexebb vizsgálatok szükségesek, amelyek közt perdöntő mindig a temetkezési rítus széleskörű vizsgálata. Ez jelzi ugyanis legjobban az adott kultúra spirituális életét.

A kijevi típusnál egy szóval nem említettem az ukránokat. :) A Kijevi Rusz államot varégok (viking népcsoport) alapították. Az ukrán kérdést ebben a korban még feltenni is felesleges. A Nesztor-krónika így ír erről:
"A varégokat elűzték a tengeren túlra, nem fizettek nekik adót, hanem a maguk gazdái lettek. De testvérviszály tört ki közöttük. Ezért így okoskodtak: »Keressünk magunknak egy igazságosan uralkodó és ítélkező fejedelmet.« Elmentek a tengeren túlra a varégokhoz. Ezeket ruszoknak hívták és így szóltak a ruszokhoz: »Országunk hatalmas és gazdag, de nincs benne rend. Gyertek és uralkodjatok közöttünk.« Ki is választottak három fivért, akik a szlávok földjére települtek egész nemzetségükkel. Rurik Novgorodban telepedett le.”

A körtemplomok kérdését azért nem ajánlom feszegetni, mert ezeknek a templomoknak a legnagyobb része csak kívülről kör alakú, belül sokszögletűek (pl. nyolcszögletűek). Ezek a feltárások nyomán készült alaprajzokon jól látszódnak.

A névetimológiák hasznosak, azonban azt is látnunk kell, hogy a magyarság nem egy homogén népcsoportként érkezett a Kárpát-medencébe. Oly annyira nem, hogy még muszlimok és zsidók is éltek köztük (nem nagy arányban, de hiteles írásos források vannak a jelenlétükre), a kabarokról, besenyőkről nem is beszélve.

Összességében azt látni kell, hogy a magyarok igenis potenciálisan erős csoportot alkottak a Kárpát-medencében, ezt bizonyítja a szuverenitás megőrzése a Német-római-Birodalommal szemben (bár ebben a pápáknak is nagy szerepük volt), de ide sorolhatom a történelmi jelentőségű pozsonyi győzedelmes csatát is. Ezek csak kiragadott példák, de jól szemléltetik, hogy nem kell ide misztikus és nagyívű elmélet, elég csak ismerni a történelmünk biztos pontjait. Természetesen ezek nagy részét időről-időre megpróbálják megcáfolni, de mindig előrébb és előrébb haladunk a fejlődésben.
Úgy vélem Fekete Istvánnak nagyon is igaza volt, amikor Kengyel tanár úr szájába adta ezeket a szavakat: "...a valóság is olyan szép, sőt szebb, mint a hazug ábránd."

istvan.budapest 2012.10.31. 00:50:09

'A magyarok nem homogén csoportként érkeztek a Kárpát medencébe'. Hányszor mondjam még el:
MI NEM ÉRKEZTÜNK SEHONNAN, MINDIG IS ITT ÉLTEK ŐSEINK:
A MAGYAROK NEM A MÁLNABOGYÓKAT GYŰJTÖGETŐ, PATAKOKBAN HALÁSZÓ, RÉNSZARVAS TENYÉSZTŐ URÁLI FINNUGOR SZÁNKÓN IDESZÁNKÁZÓK LESZÁRMAZOTTJAI,
HANEM AZ ITT ŐSHONOS SZKÍTA-HUN-MAGYAR, LOVAS, EGÉSZ EURÁZSIÁT URALÓ NÉPESSÉG UTOLSÓ MEGMARADT GYERMEKEI, EURÓPA ŐSNÉPE.

harasla 2013.06.10. 12:54:11

Szent László hermáját felnyitva igen gondos vizsgálatokat végeztek annak koponyájáról 2011-ben, de sehol nem említik, a fényképeken sem látszik nyoma ál trepanációnak.

Márton Kerekes 2017.02.20. 11:21:13

@istvan.budapest: Te szerencsétlen, nincs olyan, hogy "őshonos szkíta-hun-magyar", mert ezek mind keletről jött lovasnomád népek voltak. Tudod, a füves pusztákról, ahol nem lehet málnabogyót gyűjtöhetni meg rénszarvast tenyészteni. Lovat viszont annál inkább. Addig lehet, hogy a te őseid itt éltek, (és most már magyarrá lettél), de akkor nevenincs népecskék voltak, semmilyen számottevő nyomot vagy emléket nem hagytak maguk után.
süti beállítások módosítása